Hungary Hungarian

Helyszín kiválasztása

Hungary
A kerék feltalálásától az AMR-ekig - A logisztika története
A kerék feltalálásától az AMR-ekig - A logisztika története
Heritage

A kerék feltalálásától a legújabb AMR-ig – A logisztika fejlődéstörténete

A fogyasztói társadalom egész egyszerűen nem létezhetne a logisztika mindent átszövő hálózata nélkül. A folyamatos anyag- és információáramlás mára olyan természetessé vált, hogy el sem tudjuk képzelni, milyen lehetett az élet azelőtt, hogy az értékláncok összekötötték volna a bolygó szinte összes pontját, pedig történelmünk legnagyobb részében ez így volt. Az emberiség hajnalán őseink – habár fogalmuk sem volt róla – elkezdték lerakni a mai logisztika alapjait, amikor haza cipelték a barlangba a levadászott mamutot, ma pedig önvezető járművek biztosítják a gyáron belüli automatizált anyagellátást. Kalandozzunk egyet múltban, ismerjük meg milyen hosszú utat jártunk be eddig és hova jutottunk!

Ősi civilizációk logisztikája

A kerék feltalálása utáni első igazán jelentős logisztikai csúcsteljesítmény minden évben turisták egész hadát vonzza Egyiptomba. Cirka 4500 évvel ezelőtt az egyiptomiak máig kutatott körülmények között több mint 100 piramist építettek, amiből a legnagyobb, a Gizai piramis a maga 146,6 méterével az azt követő 3800 évig a világ legmagasabb építményének számított. 6 millió tonna(!) összsúlyú 2,8 millió különálló gránittömb kibányászása, elszállítása majd összeépítése a bronzkorban olyan logisztikai kihívásnak bizonyult, mely emberek ezreinek összehangolt, évtizedeken átívelő munkáját emésztette fel..

A Gízai piramisok

Az ősi civilizációk számára a logisztika azonban nem elsősorban a monumentális építkezés miatt volt fontos. Leginkább arra használták, hogy a befolyásukat kiterjesszék a hadviselésen és a kereskedelmen keresztül. Megfelelő módszerekre volt szükségük az áruknak az ismert világ távoli részeibe történő szállításához, ugyanakkor arra is kerestek megoldásokat, hogy fegyvereket és ellátmányt juttassanak hódító seregeiknek.

Az első igazán kiterjedt, folyamatos ellátást biztosító értékláncokat a Római birodalom idejében találjuk meg, akik összesen több mint 120 000 kilométernyi úthálózatot építettek hódításaik támogatására. Ahhoz, hogy ekkora mennyiségű út megépüljön, ráadásul a lehető leghatékonyabb módon, rengeteg különböző mérnöki kihíváson kellett úrrá lenni. Először is nagyléptékű felméréseket végeztek javasolt útvonalról, hogy kiderüljön: valóban egyenes-e. Ezután következhetett a terep rendezése: mocsarakat kellett lecsapolni, erdőkön át kellett utat vágni, patakokat elterelni, sziklákat csatornázni, hegyoldalakat bevágni, folyókat hidakkal keresztezni, völgyeket viaduktokkal átvágni, és alagutakat építeni a hegyeken keresztül. Miután mindez megtörtént, az utakat ki kellett egyengetni, támfalakkal vagy teraszokkal megerősíteni, majd természetesen karbantartani, amit több mint 800 éven keresztül meg is tettek.

Ősi római út a szíriai Tall Aqibrin közelében. Ez az út kötötte össze Antiókhiát és Chalciszt.

A modern társadalmak bölcsője – Logisztika a középkorban

Ugorjunk ezer és még néhány évet előre az időben. Számos kereskedelmi útvonal szeli át Európát, a mezőgazdaság is olyan szintre fejlődik, amely lehetővé teszi, hogy nagyobb raktárakat töltsenek meg készletekkel, a várakban, erődökben, amik regionális logisztikai központokként is funkcionálnak. A hadviselés logisztikáját a kor megannyi háborúja fejleszti még magasabb szintre, aminek kifejtése egy külön cikket igényelne.

Kr. u. 1200 körül a nemzetközi kereskedelem már egyáltalán nem volt ismeretlen fogalom Euróbában, sőt ekkortájt egy igen fejlett - sok tekintetben a mai Európai Unióhoz hasonlatos - üzleti érdekegyesülés alakult ki, amelynek a neve Hanza-szövetség volt. Az egész Balti-tengeri régió gazdaságára, kultúrájára és politikájára nagy hatással lévő szövetség csaknem 500 évig fennált és fénykorában 220 város tartozott a fennhatósága alá. Ebben a korszakban a tengeri hajózás az áruszállítás egyik legjelentősebb formájává nőtte ki magát és olyan találmányok jelentek meg, mint a mágneses iránytű, a távcső és a kormánylapáttal navigálható hajók. A 13. század végén egy a velencei kereskedő és utazó, Marco Polo lett az első európaiak egyike, aki végigutazott a kínai selyemúton. Marco Polo visszatérése után Il Milione néven adta ki emlékiratait az utazásairól, ami felkeltette Nyugat-Európa érdeklődését a Távol-Kelet iránt és nyomában számos kereskedő és misszionárius kereste fel ezt a vidéket. Nem véletlen, hogy sokan a középkor reneszánszaként hivatkoznak a Hanza-szövetség fennállásának időszakára.

Marco Polo karavánja

Gőz és hamu – Az ipari forradalom

A következő hatalmas változást a logisztikai folyamatainkban egy új technológia hozta el, a belső égésű motor feltalálása.

1878-ban a fiatal amerikai mérnök, Frederick W. Taylor kidolgozta új munkamódszertanát, mely hatékonyabbá tette a gyártást, mégpedig úgy, hogy ahol csak lehetett, kihagyta vagy a végletekig leegyszerűsítette a szükséges emberi beavatkozást. Ennek a módszertannak, a Taylorizmusnak a nyomán jelentek még később az első futószalagok.

A 19. században a szállítási és a kommunikációs technológiai fejlődése kiterjesztette a logisztika használatát a mindennapi életre. Most már a nagy kereskedelmi vállalatok sokkal gyorsabban tudták szállítani áruikat miközben csökkentették a működési költségeiket. A 20. század elejére Közép- és Nyugat-Európa, valamint az Egyesült Államok keleti részei rendelkeztek a legfejlettebb vasúti hálózatokkal, amik a kor legjobb szárazföldi szállítmányozási rendszerének bizonyultak.

A két világháború vészterhes időszaka olyan logisztikai szervezettséget követelt meg résztvevő országok iparától, amelyeket a háborúk vége után a gazdaságban is hasznosítani tudtak. A tömegtermelés eddig soha nem látott méreteket öltött, a hírközlést, a tengeri- szárazföldi- és légi közlekedést pedig számtalan innováció formálta egyre inkább olyanná, mint amit ma is ismerhetünk.

Gyári munkások az első világháborúban

Ami mindent megváltoztatott - Az információtechnológia

A számítógépes rendszerek bevezetése az iparba, a logisztika forradalmi átalakulását idézte elő világszerte. A hatalmas mennyiségű adat tárolásának és nyomon követésének képessége jelentős előnyt biztosít az új rendszereknek. Az informatikának köszönhetően ma már jobban megtervezhetjük, irányíthatjuk és optimalizálhatjuk a logisztika minden aspektusát, függetlenül a vállalkozások méretétől. Ezenkívül az információtechnológia számos eszközt biztosít az ipar számára, hogy jobban megértse és ezáltal hatékonyabban tudja kiszolgálni a fogyasztói igényeket.

Az új lehetőségek azonban számos új kihívást is hoztak magukkal. A népességrobbanás, a kulturális és információs forradalom a sokszorosára gyorsította és rendkívüli módon kiszélesítette a társadalom fogyasztási szokásait, mellyel lépést tartani egyet jelentett azzal, hogy közben bolygónk erőforrásait jelentős mértékben kimerítettük. Éppen ezért a jelenlegi törekvések a jövő logisztikai megoldásait a fenntarthatóság és a hatékonyság jegyében fejlesztik.

Jövő karnyújtásnyira – Ipar 4.0 és intralogisztika

Az elmúlt évtizedek technológiai fejlődése olyan megoldásokat eredményezett, mint a mesterséges intelligencia, a kiterjesztett/virtuális valóság, az 5G hálózat, a moduláris gyártási folyamatok, a 3D nyomtatás, az IoT, a Big Data elemzések, a robotika és az automatizált intralogisztika. Maguk az ellátási láncok is folyamatos optimalizáción mennek keresztül - fejlett analitikát és machine learning-et alkalmazó algoritmusok dolgozzák fel az eddigi szállítási adatokat, hogy új összefüggéseket és hatékonyabb működési folyamatokat találjanak. Az Autonomus Mobile Robotok, vagyis az AMR-ek a pár kilós csomagoktól a több száz kilósakig bármit képesek maguktól elszállítani a gyáron belül bárhova, miközben az AMR flottákat valós időben koordinálja egy vezérlőszoftver, dokumentálva az útjuk minden részletét. Ez lehetővé teszi a felhasználó számára a logisztikai forgatókönyvek ellenőrzését és rugalmas konfigurálását, így könnyedén alkalmazkodhat a rendszer az ingadozó gyártási számokhoz, a változó raktárkészlethez vagy az ellátási lánc változásaihoz.

Az AMR-ek és a robotika világában az egyik legújabb innováció azonban már a vezérlőszoftverek jelenlétét is feleslegessé teszi. Ez a rajintelligencia alkalmazása, aminek a koncepciójához az ihletet az olyan állatfajok társas viselkedése nyújtotta, mint a méhek, a hangyák, a madarak vagy épp a halak. A lényege, hogy különálló robotegységek együttesen oldanak meg komplex feladatokat miközben folyamatos interakcióban állnak egymással és a környezetükkel. A technológia még kevésbé elterjedt az iparban, a Bosch Rexroth azonban már rendelkezik rajintelligenciát használó intralogisztikai megoldással, az Active One-nal. Ennek az AMR-nek nem okoz gondot eligazodni egy többszintes gyárépületben, magától kezeli az akadályokat, kereszteződéseket, akár 1 nap alatt üzembe helyezhető és 1 tonna súly elszállítására is alkalmas, amit emberi közreműködés nélkül képes fel- és lerakodni.

Ha szeretne többet megtudni az intralogisztikai megoldásainkról vagy az Ipar 4.0 alkalmazási lehetőségeiről, személyre szabott segítségünkért keresse kollégáinkat bizalommal!